A zeneterápia olyan módszer, mely utat talál a lélekhez akkor is, ha nincsenek szavak. Egyfajta pszichoterápiás szemléletű támogató, megtartó, gyógyító folyamat. A zeneterápiában való részvételnek nem feltétele a zenei képzettség – a terapeutának sem kell ezzel rendelkeznie – fő célja ugyanis nem a színpadi produkció elérése, hanem az érintett saját hangjának, saját belső harmóniájának megtalálása. A zeneterápia nyelvezete, eszköze a zene és hangok.
Előfordulhat ugyanis, hogy
- olyan elakadással kell megbirkózni, amit nem lehet szavakba önteni
- olyan memóriaterületen kezdődik a gyógyulás, mely szavakkal nem hívható elő
- valaki nem tudja, vagy nehezen képes szavakba önteni mit érez
- nem beszél, figyelme szétszórt, magatartása fura
- időskori problémákra hivatkozva ellátatlanul marad
A megfelelően képzett zeneterapeuta egy tervezett folyamatban használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia) annak érdekében, hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, tanulást, kifejezést, mobilizációt, szervezést, szerveződést. Ezek mellett pedig jótékony hatást gyakoroljon fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken.